Magyarországi Céhes Adatbázis
A céhek történetének vizsgálata Magyarországon – a 18. század közepéig mindenképpen – egyet jelent az iparfejlődés történetének tanulmányozásával. Az utóbbi években egyre inkább felmerült az igény arra, hogy a céheket ne csupán néprajzi-hagyományőrző aspektusból, hanem gazdaságtörténeti szempontok szerint is vizsgáljuk. De még ezek a vizsgálatok is csak egy-egy korszakot vagy régiót ölelnek fel.
A céhek alapvető adatainak adatbázisba rendezése lehetőséget biztosít arra, hogy egyes települések, régiók, egyes iparágak, vagy akár egy-egy kézműves társulás fejlődését, történetét hosszabb időn át tanulmányozhassuk. Munkánkban a legkorábbi, esetenként a középkorba is visszanyúló céhes iratokat dolgozzuk fel, 1761-ig, Mária Terézia általános céhszabályozásáig bezárólag. Így 200-250 év távlatában állnak rendelkezésünkre az információk. Nemcsak a manapság ismertebb, és népszerűbb céhprivilégiumokat dolgozzuk fel, hanem a céhprotokollumokat, szegődtetési könyveket, legénytársulások könyveit, vándorkönyveket, stb. Természetesen egy-egy település, vagy egy-egy céh esetében más-más a forrásadottság mind az iratfajtákat, mind a mennyiséget tekintve.
Az adatbázis adatai nemcsak egymással, hanem más gyűjtemények és adatbázisok adatival is összeköthetőek egy úgynevezett NÉVTÉR-ben, s ennek köszönhetően akár városi adatbázisok tisztségviselőinek, peres ügyeinek, stb. szereplőiként, ill. több, különböző településen is felbukkanhat ugyanaz az iparos személy. Nagy segítség ez, ha kutatási területünk az iparosok migrációja, külföldi tanulmányútjaik, egy-egy iparágban pl. az egyes technológiák elterjedési útvonalának vizsgálata, hiszen míg ilyen jellegű kutatáshoz régebben hatalmas adatmennyiséget kellett manuálisan összevetnünk, több település, levéltár, gyűjtemény adatait kellett fáradságos munkával a teljesség igénye nélkül átnéznünk, addig most az adatbázis ezt az összehasonlító munkát is elvégzi. De igen jól, és az adatbázis segítségével sokkal kevesebb munka és idő befektetésével vizsgálhatjuk pl. a 18. századi, országon belüli iparos migrációt, vagy a céhen kívül rekedt kontárok mozgását általában, vagy iparáganként, régiónként is.
Azonban nemcsak az egyes területek közötti migrációt vizsgálhatjuk, hanem az egyes céhen belül a céhtagokét is. Egyrészt: gyakorlatilag egy ember egész életét nyomon követhetjük az inasfogadástól kezdve céhmesterré válásig, akár haláláig. Másrészt: megtudhatjuk azt is, milyen lehetőségek, eszközök által rendelkezésre a tagok számára, hogy a céhen belül karriert futhassanak be.
Mindenképpen elmondható, hogy bizonyos átfogó jellegű témák, vagy nagyobb régiók ipartörténetnek feldolgozásához csak egy ilyen típusú adatbázis nyújthat a kutatóknak elegendő segítséget és lehetőséget.

Feltöltött rekordok száma

Céhek száma: 780
Személyek száma: 8972

Társult intézmények

Forrás lelőhelyek

  • Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
  • Felső-Szlovákiai Múzeum, Kassa: Východoslovenské múzeum, Košice
  • Kiscelli Múzeum
  • Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára, Székesfehérvár
  • Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltára, Sopron
  • Román Nemzeti Levéltár, Kolozsvár Város Levéltára, Kolozsvár: Arhivele Naţionale ale României, Arhivele Statului Cluj, Kolozsvár
  • Román Nemzeti Levéltár, Temesvári Állami Levéltár, Temesvár: Arhivele Naţionale ale României Arhivele Naţionale Timiş
  • Szlovák Nemzeti Levéltár, Kassai Állami Levéltár, Kassa: Slovenský národný archív, Štátny archív v Košice, Košice
  • Szlovák Nemzeti Levéltár, Pozsony Főváros Levéltára, Pozsony: Slovenský národný archív, Archív hlavného mesta SR Bratislavy, Bratislava
  • Szlovák Nemzeti Levéltár, Pozsonyi Állami Levéltár, Pozsony: Slovenský národný archív, Štátny archív v Bratislave, Bratislava